Először csak mi, support staff (1 karbantartó, 2 housekeeper, 3 konyhás, a nővér, a séf, az igazgató, és az igazgató-helyettes) laktunk a táborban; a counselor-ok és lifeguard-ok csak két héttel később érkeztek meg. Mondanom sem kell, hogy elég családias hangulatban teltek azok a napok.
A harci felszerelésem |
A mosodánk, immár rendezett állapotában |
A rendbetett bunk |
A nővér főhadiszállása |
Az ebédlő |
A nagy rec hall: a square dance és Ki mit tud? színtere |
A Tiorati-tó |
Felejthetetlen naplemente! |
Be kell valljam, hogy szerelmes lettem a tóba, és a waterfront-ba; már kezdettől fogva ez volt a kedvenc helyem az egész táborban. Itt horgásztunk, pihentünk, és ha akadt egy szabad fél órám, akkor jógázni szintén idejöttem.
A házikónkba gyorsan berendezkedtünk, ami ráadásul közel volt a vízparthoz. |
A munka mellett természetesen volt szabadidőnk is: a közös játékok és filmnézések közben könnyen ismerkedtünk egymással: ezalatt barátkoztam össze a séfünkkel (az étel és a zene megszállottja) és az igazgató-helyettesünkkel, akik azóta jó barátaimmá váltak.
Az első Wallmart-os vásárlás után... Éjszakai bűnözés chocolate chip cookie-val |
A táborból kijőve fél óra autózással bármilyen szolgáltatást elérhettünk (Wallmart, busz, gyógyszertár stb.), ami amerikai viszonylatban nagyon jónak számít. Első szabadnapunkon pl. egy outlet-be mentünk, ahol a hazai ár töredékéért vehettünk márkás cuccokat.
Egy szempillantás alatt elröppent az első két hét; mire észbekaptunk, már 25 új taggal bővült a kis család, ami kihívásokkal teli időszakot hozott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése